Egy ilyen zenei lista szerkesztésekor háromféle tudás működik együtt: a pszichológusé, a pedagógusé és a zenei szelektoré. A cél: bemutatni a slágerré vált zenéken túli korszellemet egy iskolásnak úgy, hogy szeresse nagyon és értse maradéktalanul.

Zenei lejátszási listák 10 éveseknek (Így készül…)

Egy órás lejátszási listát szeretnénk tervezni, az EU-területén élő, általános iskolás korú gyerekeknek két témában: próbatétel és alkalmazkodás. Ebben az életszakaszban nem a felnőtté válás a tét, az önállóság megélése viszont annál inkább.

Hét darab egy órás zenei műsorlista összeállítása a cél, 7–14 éves kor közötti gyerekeknek, éves bontásban. Ez hozzávetőlegesen 112 zeneszám. Minket csak a 10 éveseknek szánt lista érdekel most, de egy-két szempont erejéig a többieké is említésre kerül majd.

1.

Adott a “Kezdetek zenéje koncepcióba” rendszerezett zenei anyag, így nem kell új adatbázisokat áttekinteni csak akkor, ha az idén megjelent albumokról is szeretnénk válogatni (de nem szeretnénk). A katalógusban négy kategóriában tároljuk a gyűjteményt: 1. nép/világzene, 2. klasszikus zene, 3. kortárs fúziós zene (könnyűzene), 4. elektronikus és instrumentális zene. Ebből néhány közkedvelt műfaj kimarad, de ezeket a gyerekközönség a hits-listákon eléri, olyan zenei kurátorok válogatásában, akiknek a mixlistái bármikor magukkal sodornak.

2.

Ha megvan az adatbázis ahonnan válogatni lehet, el kell dönteni, hogy mind a 7 lista (minden korosztálynak szánt külön válogatás) tartalmazza-e mind a 4 fenti kategória zenéit. Kell-e például a 7 éveseknek elektronikus zenét mutatni addig, amíg nem tapasztalták meg a smoot-jazz játékosságát vagy egy ütős hangszerektől dübörgő világzene lendületét? Ha ezt a döntést meghoztuk, a pszichológus munkájára kell támaszkodnunk. Az idegrendszer terhelhetősége és az egyén magatartása akkor is a zenei kollekciók összeállításának középpontjában van, ha semmilyen nehézség nem áll egy gyerek hátterében amire a zenének reflektálnia kell (mint egyébként a munkánk alapjául szolgáló családi veszteséggel terhelt esetek többségében).

3.

Az iskoláskor érzelmi/fizikai kihívásokkal teli időszak, amelynek történései hatással vannak a felnőttkor minőségére is. A “Mood-map” épp ennek érzékeltetésére született, hogy ne kelljen minden egyes egyedileg készülő lista kialakításakor pszichológussal konzultálni az adott életszakasz érzelmi feltérképezésére és neveléslélektani fordulópontjaira vonatkozóan. A “Mood-map”-et validált sémának tekintjük, de amikor a véglegesítés előtti zenei listát valódi gyerekeken teszteltjük, jelen van olyan szakember, aki a viselkedésüket követi nyomon a zenehallgatás közben. Ez az ellenőrzési pont fontos, mert sokszor van szükség általunk ideálisnak tartott zenék későbbi életszakaszra halasztására és az is kiderülhet, hogy a gyerekek bizonyos kognitív fejlődési szakaszokban unják a letisztult zenei kifejezésmódot, pl. az elektronikus műfajok esetében.

4.

A pedagógiai szempont azért elengedhetetlen mert ez az életszakasz rengeteg készség (írás, olvasás, számolás, szövegértés, logika) és lexikális tudás elsajátításáról szól, olyanokról, amikre a teljes későbbi műveltség épül. Mivel a lejátszási listák az EU-területén élő gyerekeknek készülnek, nem konkrét országok alapoktatási stílusa a kérdés, hanem a 7–14 évesek tudásszerzésének általános ismerete, háttérként, amiatt hogy minden esetben segíti a zenehallgatás a tanulási folyamatokat és ne akadályozza. Első osztályosoknál például fontos, hogy a gyerek a vizuális/auditív háttérből ki tudja emelni a számára szükséges információt és pontosan rögzüljön az írás és olvasáskészség. Aztán a sorrendiség felismerése mind látással, mind hallás után, ill. hogy a gyereknek jó térbeli tájékozódása legyen, az irányok ismerete ne okozzon gondot. A kétfülű hallás zenével való kondícionálása ezeket mind nagy mértékben támogatja, a neuropszichológia eszközrendszere pedig segít rendszerezni a megtapasztalt jelenségeket. A képességvizsgálatok korát éljük!

5.

A zenei szelektor a teljes családban élő gyerekeknek készített mood-map (zenei hangulatok térképe) alapján dolgozik (a veszteségben érintett gyerekek zenei-térképe eltér ettől jelentősen), a pedagógiai szempontot csak akkor veszi figyelembe, mikor az első válogatást elkészítette. Ez a séma az emberi zenei észlelési képességről meglévő tudás alapján készült, az alapítvány nem tett hozzá a világban felkutatható ismeretekhez, inkább csak rendszerbe szervezte a zenei kurátorai számára. Mivel a listák az EU területén élő gyerekeknek készülnek, ennek a kulturális közösségnek a zenei jelene érvényesül bennük leginkább, ám minden lista tartalmaz egyetlen karakteresebb világzenei kontrasztot.

6.

Az első válogatás pontosan 4x annyi zenét tartalmaz mint a végleges. A négy órás műsoridőből úgy lesz két óra, hogy opponens kurátor hallgatja végig a listát, aki a változatosságot figyeli. Ezeknél a listáknál nem jó, ha hasonló zenék szerepelnek rajta, mert dinamikusnak szánjuk őket. Kiesnek tehát azok a zenék, amik közel azonos hatást tesznek, majd azok, amik sémákra reflektálnak és sláger kategóriába sorolhatóak, hiszen ezek elérhetőek a streaming szolgáltatók katalógusaiban. Kiesik egy-egy zeneszám a listából ha túlsúlyban van (főleg népzene témában) egy-egy nyelvi/kulturális régió. A listán ekkor már csak kb. másfélszer annyi zeneszám szerepel mint kellene, a többit már a gyerekek szórják ki a teszteken.

7.

A sorrendnél a kicsik listája (7–9 évesek) emelkedő érzelmi hatást kell hogy kiváltson, a középkorosztályé (9–12), és a nagyoké (12–14) dinamikus, vagyis kontrasztosan váltakoznak a lassú és gyors ütemű dalok a listán. A szelektorok nem abból indulnak ki, hogy a gyerekek az első számtól a 16-ig hallgatják a listát egy éven át szakadatlanul, hanem hogy néhányszor minden szám meghallgatásra kerül, aztán kialakul a maximum öt kedvenc. A kedvencek közül pedig kb. három előadóra tartós figyelem terelődik (értsd. streaming-felület — tovább a teljes életműre).

Úgy keltjük életre a lejátszási listákat, hogy folyamatos a kapcsolatunk a korosztály tagjaival közvetlenül és közvetetten is. A zene itt nem gyógyít vagy vígasztal hanem elkísér és bíztat és ez a kurátori felelősség tekintetében különbséget jelent. Mégis érdemes arra gondolni: Milyen nagy mértékben válik hasznára egy gyereknek egy szakértelemmel és odafigyeléssel válogatott kész lista, abban az életszakaszban, amikor a műveltségét megalapozza az iskola és amikor találkozik az összes érzelmi kihívással, amik az élete során ismétlődni fognak?

Ha viszont azt kell megválaszolni, hogy mi a legfontosabb szándéka ezeknek a listáknak, akkor a korszellemhez való viszony értékét emelnénk ki. (Korszellem: Mik azok a nagyszabású fejlemények, amikből ugyan táplálkozik az életed, de nem feltétlenül te idézted elő?) A korszellem mindig ott bujkál a zenében, hol kikerülhetetlen, hol kevésbé egyértelmű módokon. Mivel slágerek nem szerepelnek a listáinkon, ezért a gyerekek olyan zenéktől kapják meg annak az időszaknak a fő üzeneteit amiben élnek, amikben szuggesztívebben adták át mindezt a művészek. Bízunk ebben az ösztönző élmény átadási formában.

Rendszeres hallgatásra szánt, irányított zenei program

A Zeitgeist zenei listák gyerekeknek és gyerekközösségenek készülnek, főleg iskolák, művészeti szakkörök és tanulócsoportok számára. Ezek a zenei gyűjtemények rugalmasan reflektálnak a gyerekek általános nehézségeire, olyan életszakaszokban is, amikor érzékenyítésre van szükség. A zene ambicionálja az önkifejezés minden formáját, ami ebben az életszakaszban talán a legeslegfontosabb. Nem kell alapismereteket tanítani a listába rendezett zenékkel, dolgozhatunk a gyerek-zenei repertoáron kívüli zenékkel és ezért ez egy szabadabb szerkesztési attitűd mint más esetben. A zenéről való gondolkodásnak egy izgalmas területe, mert egyrészről tudatosan orientál gyerekeket zenei világok felé, de mégsem szerez olyan mérhetetlen befolyást az életükben mint a rögzítetett tanterveik vagy a mozgóképi vizuális élményeik.

Abból indulunk ki, hogy a különböző életszakaszokban a hangok fontossága változik, és talán lesznek zenék, amik végül a gyerekek életének középpontjába kerülnek és a Zeitgeist válogatásokban találkoztak velük először. Így lehetőségük adódik “közel” kerülni tekintélyes, kreatív, érett, alternatív zenészekhez, legendás interpretátokrokhoz, őszinte hagyományőrzőkhöz és készséges virtuózokhoz.

A streaming applikáció, mint hallgatási közeg

Minden ötödik zenelejátszás az összes streaming szolgáltatásban lejátszási listán keresztül zajlik. A válogatott lejátszási listák gyorsan válnak a zenei felfedezés domináns formájává. Kezdetben nem a streaming felületeken ajánlottuk hallgatásra a zenéket a gyerekeknek, hanem azt javasoltuk a gondviselőknek, hogy vásárolják meg digitálisan a file-okat zene áruházból és töltsék rá a megfelelő sorrendet követve a gyerekek hordozható-lejátszójára. Ma már csak 6 éves korig ragaszkodunk ehhez, később mindenki a 4 nagy streaming felületen hallgatja a lisáinkat. Használjuk a felület erőforrásait, közösségi erejét és versenyeztetjük a listáinkat más kurátorokéival.

+++

Így készül el 7 különböző lista egy órás műsorrendben. Ebből egyet, a 10 éveseknek szólót elérhetővé tettünk és néhány kommentet is mellékelünk hozzá a korábban is említett, próbatétel (zöld) és az alkalmazkodás (fehér) hívószavak zenei értelmezését segítve. Az árbát nézve az alábbi gondolatébresztő kérdésekre igyekeztük a válaszokat a lista mellé jegyzetelni. Melyik zeneszám tanít meg többet a női énekhangról és melyik a férfiakéról? Túlzás-e olyat hallgatnia egy 10 évesnek ami a szerelemről szól? Tartalmatlanok-e a filmzenék, ha nincsen hozzájuk kép? Hogyan érdemes bemutatni egy kisgyereknek a komolyzene világát — segít-e ebben az, ha fúziós változatban hallja? Legyen-e két hangszeres szólónál több egy listában?

Milyen érzés hallgatni valamit és beszélni róla?

Büszkék vagyunk arra, hogy digitális megoldásokat tudunk nyújtani határok nélkül, pusztán internetkapcsolatra képes eszközök segítségével, de minden esetben fontos, hogy a gyerekek önálló zenehallgatási élményeit a környezetüknek folyamatosan kontrollálnia kell, a zenéről folyó tartalmas beszélgetésekkel. Beszélgetni kell a hallottakról felnőttekkel és élő zenei élményeket szerezni együtt. A zenéhez társított emberi kontaktusok sokfélesége teszi a zenehallgatást a bontakozó fiatal élet valódi részévé.

A lista szabadon meghallgatható a Spotify felületén.

A blog-bejegyzések bár a tudásunk legjavát adják, a bennük foglalt információk nem elegendőek ahhoz, hogy családként szembe tudjatok nézni a veszteséggel. Arra kérünk, hogy tájékozódj tovább a weboldalon, keresd a kapcsolatteremtés lehetőségét és iratkozz fel az Ízisz-programra, hogy módszeres, hosszan tartó és egyedi információkkal támogathassunk téged nőként és szülőként.